Az EU döntéshozatali folyamatai ugyan bonyolultak, de azért nem annyira, hogy a címbeli kérdésnek ne tudnánk egy viszonylag rövid bejegyzésben a végére járni.
Szóval a következőket kell tudni: Az EU általában 7 évre előre tervezi meg a költségvetését, mert ez a sok tagállami kormány miatt egy meglehetősen macerás és hosszú folyamat, elvégre minden tagállam jól akar járni. A tervezés során határozzák meg, melyik tagállam melyik "zsebből" milyen feltételekkel mennyi pénzt kap fejlesztésekre. A mostani pénzügyi ciklus a 2014-2020-as időszakra szól.
Ezen a ponton lép be a szubszidiaritás elve,
amely arról szól, hogy minden döntést a lehető legalacsonyabb, azaz "leghelyibb" szinten kell meghozni. Az EU (pontosabban a tagállamok kormányai, ugyebár, köztük Orbán Viktorunkkal) csak nagyon bő vonalakban határozza meg, mire kell költeni a fejlesztésre kapott pénzeket (van persze egy-két nemzetközi nagy projekt), de hogy az olyan átfogó célokat, mint a humánerőforrás fejlesztése vagy a vidékfejlesztést (értve ez alatt pl. azt, hogy vidéken is meg lehessen valamiből élni) konkrétan milyen intézkedésekkel (azaz milyen dolgok finanszírozásával) éri el - nos, ez lényegében a tagállamokra van bízva (bár nagyobb vonalakban be kell mutatni, milyen témákban lesznek pályázatok, hogyan működik a pénzosztó intézményrendszer, ill. persze mindent szépen dokumentálni kell). Magyarán: nem az EU döntötte el, hogy kilátó épüljön az Alföldön, mert az EU-nak (ill. tisztviselőinek) jobb dolguk is van, mintsem hogy kitalálják, konkrétan pl. hogyan teremtsenek az Alföldön munkahelyet. Ha a magyarok azzal érvelnek, kilátóépítéssel tudják fellendíteni a turizmust és a falunkénti 11 kilátónak majd annyian a csodájára járnak, hogy ebből megél a fél környék, vagy (ha környezetvédelmi pénzeket szereztek erre) hogy ezzel úgy fel tudják fejleszteni az ott élők környezettudatosságát, hogy még a tehenek is áttrappolnak a biogázüzembe, amikor szellenteniük kell, akkor "Brüsszelben" abból indulnak ki, mi felnőttek vagyunk és csak tudjuk, mire költsük a fejlesztési pénzeket, elvégre nekünk rossz, ha hülyeségekre csesszük el a forrásokat ahelyett, hogy olyan fenntartható fejlesztéseket indítsunk be, amelyekből néhány év múlva jobban fogunk megélni (és mellesleg többet fizetni a közös kasszába). Legfeljebb utólag fog bukni az ország, amikor "Brüsszel" megállapítja, jogtalanul történtek kifizetések, és nem folyósítja a támogatást - amit (mivel a számlák addigra már ki vannak fizetve, a kft megszüntetve és a jogosulatlanul kifizetett pénz lenyúlva) a magyarországi adófizetőknek kell kipótolniuk.
Igaz, elképzelhető, hogy e téren változás történik majd. Az EU (ill. a nettó befizető tagállamok) kezdi megelégelni, hogy a pénz és a felzárkózás mértéke nem áll arányban (és most ne jöjjön senki azzal, hogy kell nekik a kelet-európai piac: az éhhalál szélén tengődő közmunkásból ugyanis nem lesz piac). De egyelőre az a helyzet, hogy azt mondani, az EU cseszi el a pénzét alföldi dombok építésére, kb. olyan, mintha a rábízott spórolt pénzedből venne magának agyit a baki tisztviselőd, majd közölné, hogy miattad fáj az ő torka.
