Előző életében szerzett szaktudását felhasználva (és saját közössége hetedik parancsolatát megszegve) lopni segít a bíboros, és a fél világ tapsol ahhoz, hogy más kárára állítja be magát és szervezetét a szegények bajnokának. 

Nem csak Magyarországon lyukas a szociális háló, és aki kiesett rajta, az nemcsak Magyarországon próbálja lopással kipótolni mindazt, amire legálisan képtelen szert tenni. Rómában 450, fedélhez másképp nem jutott ember foglalt el egy üresen álló házat még 2013-ben, és mivel az áramszámlára sem jutott pénz, 300 000 eurónyi (azaz 100 millió forintnyi) áramot lopott. Fejenként ez csak bő 200 ezer forint, de együttesen ez azért már nem kis összeg, és a profitorientált áramcégnek sem ingyen terem az áram (pl. a munkások bérét is ki kell fizetni), úgyhogy lekapcsolták az órát. Ezt kötötte vissza az ex-villanyszerelő bíboros, egy olyan szervezet munkatársa, amelynek Olaszországban csak a mi 1%-unknak megfelelő "nyolcezrelékból" közel 1 milliárd euró bevételre tesz szert. 

Namármost, nem elég sajnálni a szegényeket és úgy gondolni, hadd kapcsolhassák fel ők is a villanyt és tölthessék fel mobiljaikat (igen, ma a létminimum része, hogy mobilon elérhető légy, mert enélkül semmilyen esélyed sincs legális bevételre). Azon is el kell gondolni, hogyan, milyen csatornákon keresztül finanszírozzuk a szegények megélhetését, ugyanis tényleg nincs ingyenebéd. Ha az áramszolgáltatóra sózzuk a nemfizetők által használt áram költségét, akkor ezt a szolgáltató valahol és valakivel megfizetteti: beépíti a fizetők által fizetett szolgáltatási díjakba (úgyhogy azok a szegények, akik még épp fizetni tudnak, fizetnek a nemfizetők helyett), vagy kevesebbet költ karbantartásra (ekkor áramkimaradásokkal fizetünk), vagy (pl. a "rezsicsökkentés" típusú intézkedések következményeként) csődbe megy és az állam lesz kénytelen helyette szolgáltatni (és veszteségeit az adóbevételekből kipótolni). 

Magyarul: kár örvendeni a bíboros pszeudojótettén, mert végső soron nem a bíboros, hanem az áramért fizető fogyasztók fogják viselni a robinhoodkodás költségeit. Egyszerűbb lenne működőképes szociális biztonságot teremteni, amiből a szegények is ki tudják fizetni azt, amit használtak.