Az etikus nőzés, illetve az etikus pasizás tulajdonképpen roppant egyszerű, mert egyetlen szabályra épít: a legelső lépéstől kezdve (idegennél pl. ez a szemkontaktus) akkor mehetsz egy lépéssel tovább, ha az előző lépésről pozitív visszacsatolást kaptál.
Hogy ezt a gyakorlatban könnyebben meg tudjuk valósítani, érdemes pár konkrét dolgot szem előtt tartani:
- Az emberi kommunikációban normális és mindennapos jelenség a félreértés. Épp ezért az etikus nőzés/pasizás a folyamatos visszacsatolásra épít: abból, hogy a közeledés legelső lépése (szemkontaktus pl.) sikeres volt, csakis arra következtetünk, hogy a következővel próbálkozhatunk, de nem többre. Abból, hogy a kolléganőd elmegy veled ebédelni, nem következik az, hogy le is akar veled feküdni. De még ha bele is megy a további közeledésekbe, az is lehet, hogy akár az utolsó lépés előtt meggondolja magát (ahogy neked is elmehet a kedved tőle menet közben).
- Vannak célszemélyek, akiktől nem várhatunk egyértelmű visszajelzéseket, ezért velük nem érdemes próbálkoznod, ha nem akarsz akár akaratlanul is zaklatóvá válni. Ide tartozik bárki, akivel valamilyen függőségi viszonyban állsz (akinek a tanára, főnöke, nagyobb tekintéllyel bíró kollégája, potenciális munkaadója, szakmai mentora, orvosa, terapeutája, segítője stb. vagy), és bárki, aki úgy érzi, sarokba van szorítva, túl „fiatal”, szende, naiv, túl részeg, be van drogozva vagy gyógyszerezve, eszméletlen, vagy valamiért éppen túl rossz lelkiállapotban van és túl gyenge ahhoz, hogy nemet mondjon, ha az ilyen irányú közeledés nem esik jól neki.
- Érdemes mellőzni azokat a helyzeteket, amelyek alkalmasak lehetnek a másik megfélemlítésére, mert ezek azt eredményezhetik, hogy a másik félelemből nem mer nemet mondani (azaz az előző pontban szereplő "úgy érzi, sarokba van szorítva" kategóriába kerül és innentől a félelem veszi át a vezérlést). Nem szerencsés olyan helyre megbeszélni egy randit, ahol szabadon garázdálkodhatna akár egy darabolós gyilkos, vagy olyan helyre, ahonnan a másik nem tudna elmenekülni. Férfiként különösen ügyetlen húzás rossz (ezen belül szexista) vicceket mesélni (a jó vicc arról ismerhető meg, hogy - ahogy a jó szatíra is - az adott helyzetben erősebb félt figurázza ki, a rossz pedig arról, hogy az amúgy is gyengébb helyzetben lévőbe rúg bele még egyet), és nemtől függetlenül nem érdemes az exet becsmérelni (hiszen az is valamikor randipartner volt), mert sem a gyengébbe való belerúgás, sem a volt randipartner becsmérlése nem bizalomgerjesztő, hanem arra utal, hogy tartani kell tőled.
- El kell felejteni a „vadászati” (a nő mint levadászandó préda), az „ostromolt vár” (a nőt addig ostromoljuk, amíg legyőzzük ellenállását és átadja nekünk a várat/testét, amely fölött ezután már nem ő uralkodik) és a hasonló, az ellenállás legyőzésére irányuló metaforákat. Ugyanis férfiként ebben az esetben a pozitív visszacsatolás hiányán hajlamos leszel átgázolni, hiszen az ellenállás ebben a paradigmában nem egy visszajelzés, amihez tartanunk kell magunkat, hanem egy akadály, amit le kell győzni, nőknt pedig, mivel attól tartasz, megszólnak, ha "túl könnyen adod magad", nem mersz egyértelmű "igen"-t mondani. Ezek a metaforák késztetnek arra, hogy azt gondold (férfiként), a "nem" valójában "igent" jelent, illetve arra, hogy (nőként) "nemet" mondjál akkor is, amikor valójában kívánod a pasit. Ilyen körülmények mellett, azaz ebben a paradigmában lehetetlen a valódi visszacsatolás, kommunikáció, ezért soha nem zárható ki sem a zaklatás, sem a zaklatás vádja!
- Fontos tisztában lenni azzal, hogy a nők más téttel vesznek részt ebben a párkeresős játékban, mint a férfiak:
- Azok a nők, akik magukévá tették azon paradigmák egyikét, amelyben a nőnek csak „komoly” kapcsolatban, szerelemmel összekötve lehet szexuális élete, és amelyben lenézik és megbélyegzik azokat a nőket, akik lazábban veszik a szexet, „túl könnyen adják magukat”, drágán (környezetük megvetésével) fizetnek a szexuális örömökért, ha nem kizárólag "komoly", azaz hosszú távú elköteleződést vállaló kapcsolat keretében élnek szerelmi életet. Aki ilyen közegben élő nőkkel ismerkedik, annak számolnai kell azzal, hogy ezeket az elvárásokat számon kérik rajta („komoly” kapcsolat kényszere, gyerekvállalási kényszer, a válás kudarcnak minősítése és ennek megfelelően rossz szemmel nézése), rosszabb esetben manipulálással kényszerítik ki ezek betartását, ha meg nem tartod be, gaz csábítónak fognak tartani és joggal vádol majd a nő azzal, hogy visszaéltél a bizalmával (ugyanis csökkentetted az "értékét", a társadalmi státuszát abban a közegben). - Ha férfiként egy ilyen nővel ismerkedsz, érdemes elgondolkodnod azon, kell-e neked ez a „csomagajánlat”, mielőtt megteszed nála a következő lépést. Ha ennél szabadabban élő nőként ismerkedsz egy ilyen közegben élő férfival, akivel hosszabb távúnak ígérkezik a kapcsolat, azzal kell számolnod, hogy a környezete sosem fog teljes értékűnek befogadni (hanem a "laza" előéleted miatt kurvának tekint akkor is, ha a tisztes családanyákkal ellentétben soha egy fillérre nem volt szükséged a párodtól).
- De a szabadabb, a szexuálisan aktív nőket nem stigmatizáló közegben élő nő is kénytelen jobban „vigyázni” magára. Az, hogy a társadalom egy jelentős része szexuális zaklatásokra, bántalmazásokra az áldozat hibáztatásával reagál, arra készteti az egyébként szexuálisan szabadon élő (vagy élni akaró) nőket is, minden férfiban potenciális bántalmazót is lássanak és nagyon körültekintően döntsenek arról, kiben bíznak meg, hiszen ha mellényúlnak és bűncselekmények sértettjévé válnak, segítségre nem annyira számíthatnak, arra viszont igen, hogy még őbeléjük rúg bele a társadalom még mindig nem elhanyagolható része. Számszerűen és objektíve igaz, hogy a férfiak veszélyesek a nőkre: Magyarországon úgy évi bő ötven nő fizet az életével a párkapcsolatért, ráadásul gyakran azt követően, hogy már kilépett a bántalmazó kapcsolatból.
Az objektíve nagyobb kockázatból viszont az következik, hogy a leglazább nők is valószínűleg egy kicsit lassabban közelednek egy férfihoz, mint ahogyan egy férfi a nőkhöz, és egy kicsit biztosabbak akarnak lenni abban, hogy megbízhatnak a másikban, mielőtt közel engednék magukhoz.
Louis CK a randizásról:
(Update: Igen, tudom, hogy közben Louis C.K.-t is zaklatással vádolták. Ettől függetlenül úgy gondolom, a fentiek megállják a helyüket - vegyük úgy, hogy vaktyúk is talál szemet, vagy hogy ha nem is vette észre a deszkát, a szálkát attól még meglátta.)
