Ma 40 éve, 1979. március 8-án 100.000 iráni nő az utcára vonult a "nőknek illő" viselet, a fejkendő "választhatóan" mindent takaró felsőruházat+hidzsáb vagy csador formájában való kötelezővé tétele ellen (a nők nem a valláserkölcs, hanem a hideg miatt vannak kabátban). A nőknek amúgy volt tapasztalata tüntetésből: az értelmiségitől a munkásnőkig nagy számban képviseltették magukat a tiltakozó mozgalmakban és a tüntetésekben, megdolgoztak és meghaltak egy új Iránért. 
(A kép forrása, valamint cikk angolul.)

Miután az 1953-ban egy a CIA támogatásával eltávolították az amerikai oljacégek vizsgálatát indítványozó miniszterelnököt, a sah, Reza Pahlavi egyre autokratikusabbá vált, mígnem tüntetések nyomán 1979. január 16-án végül el kellett hagynia az országot. A legfőbb síita vallási vezető 1979. február 1-én 14 évi, az utolsó néhány párizsi hónapot kivéve Irakban töltött száműzetés után visszatért Iránba a miniszterelnök meghívására. A vallási vezető az egész országot tette meg amolyan Vatikánná, és az ország teokratizálását hazatérését követően napokon belül (!) indította el, mégpedig a nőkkel. A teokratizálást a nők jogfosztásával kezte, természetesen a nők istenadta helyének a védelmére hivatkozva. Mindössze 5 hét telt el a sah Iránba való visszatérése és a nők tiltakozása között. 

Olvass többet itt (angolul; a cikk egyszerűsített angol nyelven is olvasható) és németül itt, valamint itt a legjelentősebb német feminista lap korabeli számaiban.