Ríma bint Bandár bin Szultan bin Abdel-Azíz személyében Szaúd-Arábia nőt nevezett ki amerikai nagykövetnek. A nagyköveti poszt a családban marad, és ettől persze nem változik a szaúdi nők jogi helyzete - egy-egy nő fiúsítása Magyarországon sem hozott több jogot a nőknek.
Az olyan illiberális államokban, ahol a születés határozza meg, milyen jogaid vannak, az ember neme is jogi kategória. Ez a helyzet Szaúd-Arábiában is, ahol annak, hogy a születésedkor fiúnak határoznak-e meg vagy lánynak, messzemenő következményei vannak nemcsak a gyakorlati lehetőségeidet illetően, hanem a legalapvetőbb jogaidat illetően is: nőként jogilag teljesen ki vagy szolgáltatva a gyámodnak, önálló lényként nem létezel, a gyámod (apád, férjed, fiad, ezek hiányában a legidősebb férfirokonod) határoz az életed minden mozzanatáról.
Egészen a közelmúltig ez Magyarországon sem volt ez másképp: ha férfinak születtél, más jogok jártak neked, mint ha nőnek születtél volna. Sőt, néhány tekintetben ez mindmáig így van: egy férfi testét explicit beleegyezése nélkül soha senki nem használhatja még a túlélése érdekében sem, míg egy nőét bizonyos esetekben igen (többek között pl. húsz évvel ezelőttig a férj a feleség testét annak beleegyezése nélkül is használhatta szexuális önkielégítése céljából); másfelől bizonyos, a terhesség-szülés-szoptatás biológiájához egyáltalán nem kapcsolódó szülői jogok csak női szülőknek járnak, férfi szülőknek nem.
Persze a mindennapi életben a tényleges lehetőségeid, a családon belüli erőviszonyok nem (csak) azon múlnak, papíron kinek milyen jogai vannak, hanem azon, milyenek az érdekérvényesítő képességeid. Tudok a kb. a szaúdi nőkhöz hasonló szintű formális jogokkal bíró jemeni nagymamáról, akik az egyetemet végzett családapa unokáinak még a szexuális élete fölött is rendelkezett, mert éppenséggel őt tekintették családfőnek. És van, amikor a klán, a dinasztia érdekei felülírják a biológiai nemhez kötött jogi és társadalmi korlátokat: így lehetnek női államfők olyan erősen partiarchális társadalmakban, mint Pakisztán (Benazír Bhutto), India (Indira Gandhi), Sri Lanka (Chandrika Kumaratunga), és így lett most Bandár lánya Rímából szaúdi nagykövet az USA-ban. (Közben az Index is írt erről.) És ez a feudális Magyarországon sem volt másképp: erről szól pl. a pragmatica sanctio, amely lehetővé tette, hogy a Habsburg-ház lányaiból is császárok, királyok lehessenek, magyarul a lányokat ("persze" csak fiúörökös hiányában) férfijogokkal ruházták fel. Ez egyáltalán nem volt előzmények nélkül: bevett, bár ritkán alkalmazott feudális magyar királyi jog volt a fiúsítás, amikor egy nemes lányból jogi státuszát illetően férfit csináltak, azaz jogilag nemet váltott.
(Hja, még a feudális Magyarországon és a mai Szaúd-Arábiában is van jogilag elismert transzeműség, khm.)
